Szentendre
Az ember rögtön bajba kerül, ha szeretné meghatározni, miről is híres a Duna-parti város. Mert ismerjük Szentendrét a számtalan galériájáról, pezsgő művészeti életéről, szabadtéri múzeumáról, de akár azt is mondhatjuk, hogy az ortodox templomok városa.
Nevezhetjük Szentendrét a történelmi emlékek városának, hiszen, kis túlzással minden történelmi kor nyomott hagyott a városon. Ókori, római emlékeket szeretnénk látni? A rómaiak által csak Ulcisia Castra-nak nevezett táborhelyen még ma is számos dolog rejtőzik a föld alatt. De vannak már feltárt leletek, egykori temetők és halomsírok az ős- és a vaskorból, az avarok idejéből, sőt láthatjuk egy ókeresztény temetőkápolna maradványait is.
A Gyümölcsoltó Boldogasszonynak (Blagovesztenszka) szentelt templom gyönyörű barokk és rokokó díszítései, 18. századból megmaradt freskói ma is sok embert vonzanak. De hasonlóan szép a Preobrazsenszka-templom is, amelynek ma is használt berendezése - köztük a szenteltvíztartó és a szertartásasztal - is több száz éves.
Mondhatjuk azt is, hogy Szentendre a népi élet városa, hiszen az országban egyedülálló az itteni szabadtéri néprajzi múzeum gyűjteménye. A hatalmas területen tájegységenként barangolhatjuk be a magyar vidéket, s megnézhetjük, milyen eszközöket használtak, hogyan éltek a több száz évvel ezelőtt élt emberek. Sőt, mindezt "igazi", ideszállított házakban és műhelyekben tehetjük, de a muzeológusoknak még arra is volt gondja, hogy az eredeti településszerkezet szerint helyezzék el az épületeket.
S persze mondhatjuk azt is, hogy Szentendre a művészetek városa. Egyre nő a galériák és múzeumok száma, van már marcipánmúzeum és láthatjuk Kovács Margit jellegzetes kerámiáit is. Egyre több művész is költözik ide, kiállítások és performance-ok helyszíne a város. Az alkotók talán a régi falakból merítik az ihletet...
